Földrajz, éghajlat, időjárás

Földrajz

Malajzia Délkelet-Ázsiában, az egyenlítőtől kissé északra fekvő, két, egymástól földrajzilag elkülönülő területen elhelyezkedő ország. Az egyik fele a Maláj félszigeten van Thaiföld alatt, a másik pedig Borneó szigetének északi részét foglalja el.

 

Szomszédjai Thaiföld, és Indonézia, de a kis Szingapúr és Brunei is. Az ország területe 330 ezer km2, a tengerpart pedig közel 4 700 km hosszú.

 

Az ország két felét a Dél-Kínai tenger választja el egymástól, olyan 5-600 km távolságot teremtve a "két" Malajzia között. A távolság áthidalható, hiszen a tengert rendszeres belföldi repülőjáratokkal viszonylag hamar át lehet szelni. A félszigeti és a borneói résznek megvannak a maguk jellegzetességei. Ezekről a honlap megfelelő részein olvashat többet.

 

A félszigeti (Peninsular Malaysia) Malajziában - amely az ország területének körülbelül 40%-át öleli fel - található a főváros, Kuala Lumpur, valamint a második legnagyobb város, a Szingapúr-ral közvetlenül szomszédos Johor Bahru is.

 

A thaiföldi határtól húzódik szinte végeg a teljes félszigeten, annak közepén, a Banjaran Titiwangsa hegyvonulat. E hegyvonulat választja ketté a keskenyebb keleti partvidéket a széles, termékeny nyugati partvidéktől. A félszigeten a dombos hegyvidékek közül a leghíresebb a Cameron Highland, ahova, ha arrafelé járunk, mindenképpen érdemes elmenni.

 

Malajziában számos folyó található, amelyeket az állandó trópikus esőzések táplálnak. A folyók régebben a kereskedelmet, a vízi szállítást segítették, ma viszont kiváló forrásai a raftingolásnak. A félsziget leghosszabb folyója a Sungai Pahang a maga 475 km hosszúságával, de méretes még a Sungai Perak is, ami 400 km hosszú. A folyók sok édesvízi halat rejtenek, bár manapság egyre gyakoribb téma a környezetszennyezés - ipari tevékenység, szennyezés - fokozódó mértéke, amelynek következtében nemcsak a halállomány csökkenésével, hanem a bennszülött népek egészségi állapotának romlásával is szembesülnek az illetékesek.

 

Borneó szigetén a folyók még manapság is fontos szerepet töltenek be a vízi szállításban. Sok helyen az utazás még mindig csónakkal történik, a folyók még mindig a közlekedés fő eszközei a két állam bennszülöttei számára. A borneói rész foglalja el a nagyobbik részt az országból. Ez a terület a nagyrészt fejletlen föld, sűrű dzsungelekkel, és kiterjedt folyami hálózatokkal. A Crocker hegység az egyik leginkább említésre méltó hegység Sabah-ban. Ez választja el az észak-nyugati keskeny partvidéket a belső részektől. A Crocker hegység legmagasabb pontja a Gunung Kinabalu (4101 m), ami egyben a legmagasabb hegy nemcsak Malajziában, de egész Dél-Kelet Ázsiában. Szintén ez a hegység büszkélkedhet a világ egyik legnagyobb természetes barlangjával. A régió leghosszabb folyója a Rajang Sarawak-ban a maga 563 km hosszával.

 

A malajziai tájak nagyon változatosak, gyönyörű korall-szirtek, fehér homokos tengerpartok, zöldellő hegyek, mészköves vidékek, a folyók sokasága és természetesen a dzsungel, a tropikus esőerdők rengetege. Az ország földrajzáról az Interneten viszonylag kevés anyag áll rendelkezésre. Azokat a forrásokat, amelyeket sikerült fellelni, alábbi linkajánlónkban megtekintheti.

 

Éghajlat 

Malajzia éghajlata trópusi, magas páratartalommal és meleggel az év minden napján. Bár monszunövezetbe tartozik, mindennapos esőkre csak a Maláj félsziget keleti partján lehet számítani. Van aki szerint kettő, van aki szerint három monszun-időszak is van, de ennek nem érdemes nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Az esőzések intenzívebbek novembertől januárig, illetve április-május tájékán, legalábbis Kuala Lumpurban. Az esőzések egyik jellegzetessége, hogy gyakran helyi vonatkozásúak, tehát érdemes utazásunk előtt ellenőrizni az adott hely klímáját, mert az országos adatok nem mindenhol állják meg a helyüket.

 

A borneói államokban októbertől márciusig tart az esőzések csúcspontja, de nagyjából egész évben kiegyensúlyozott az esőzések eloszlása. Itt is vannak azonban olyan területek, ahol kevesebbet vagy többet esik.

Az éghajlat egyik jellemzője a magas páratartalom. A páratartalom megérkezéskor különösen kellemes élmény, bár van akinek nem annyira kellemes, azonban ehhez is hozzá lehet szokni és hamarosan ügyet sem vetünk rá. Amennyiben szeretjük az érzést, menjünk be egy bevásárlóközpontba: minthogy az itteni bevásárló-gigaépületekben általában jól működik a légkondi, kifelé jövet újra megcsap bennünket a páradús meleg levegő. 

 

 

Időjárás

 

Bármikor is megyünk Malajziába, mindig jó időre számíthatunk. Az idő szinte mindig gyönyörű, napos, de legalábbis meleg, A hőmérséklet 30 fok körül ingadozik, a napon ugyan gyakran meleg van, de szerencsére nincs mindig napsütés, a nap jelentős részében nyugodtan ki lehet menni az utcára. A hőmérséklet néha rövid időre, talán fél órára leesik, ekkor hirtelen „rossz idő” lesz, záporesővel, esetleg egy kis széllel. Hidegre azonban ekkor sem kell számítani, a legalacsonyabb hőmérséklet ilyenkor sem kevesebb, mint 20 fok, ami kellemes felüdülést nyújt mindenkinek. Eső után gyakran kisüt a nap.

 

Az esők további jellegzetessége, hogy szakaszosak. Az út egyik oldala vizes lesz, a másik száraz marad. Vagy éppen a zuhogó esőben elindulunk egy kilométernyi távolságba, ahova megérkezve azt tapasztalhatjuk, hogy minden teljesen száraz. Autónkkal belehajthatunk egy eső-övezetbe, majd egy percnyi autózás után már ki is kerülhetünk belőle. Nincsenek tehát „az ország keleti részén” vagy „Budapest egész területén” esik jellegű időjárás jelentések. A legtöbb, amit mondani lehet, hogy ma valószínűleg esni fog de az is valószínű, hogy nem.

A malajziai esők igazi élményt jelentenek. Egyrészt azért, mert az esővíz kellemesen langyos, másrészt azért, mert villámlások, félelmetes mennydörgések kísérik őket. Amikor egész nap nagyon meleg van, akkor számítani lehet egy délutáni esőre. Az időjárás-jelentésre nem érdemes időt szakítani, mert az eső bekövetkezését százalékos valószínűséggel állapítják meg, ami többnyire 50%, és az időjárás amúgy is jósolhatatlan.

 

Amire érdemes odafigyelni, az „évszakok” váltakozása, az esős és a nem esős évszakoké. Elsősorban ez befolyásolja az utazás tervezését. Az esős évszakokban sincs azonban mindig eső, sőt van, hogy napokig egyáltalán nem esik. Ha esik, akkor is többnyire a délutáni órákban, és akkor is csak egy-két órára, vagy esetleg csak fél órára. Nincsenek egész napos esőzések, tehát az esők inkább rövid időre szakítják meg az utazásokat, mintsem megrekesztenének valahol. A csatorna-rendszer tökéletes, legalábbis a fővárosban, de feltételezhetően máshol is, tehát eső után minden nagyon gyorsan elfolyik.

 

Fázni Malajziában soha nem fogunk, kivéve a buszokon, illetve egyéb olyan helyeken, ahol légkondicionáló vagy ventilátor van. A ventilátor használatához az itteni emberek hozzászoktak, de nekünk magyaroknak a folyamatos húzat kezdetben esetleg nem annyira kellemes, legalábbis vigyázzunk rá, ha nem tudjuk mi bajunk van, lehet, hogy a légkondit vagy a ventillátort nem szereti a szervezetünk. Bár az itteniek számára a ventilátor alapvető szükséglet, nem feltétlenül van rá szükség, hiszen a hőmérséklet olyan 30 fok körül ingadozik, ami teljesen normális közérzetet biztosít a számunkra.